Amikor még csak terv volt India, egyáltalán nem gondoltam arra, hogy itt vajon milyen évszakok vannak. Egy információ volt számomra fontos: Uttarkashiban télen nagyon hideg van, a többi időszakban pedig – hegyvidék lévén – mérsékelten meleg. Így ennek megfelelő ruházattal készültem, legalábbis a hideget illetően, mert a nyári ruházatot szinte teljes egészében itt vásároltam meg.
Viszont amikor már itt voltam, akkor tapasztalhattam meg igazán, milyen nagy különbségek vannak egy-egy időszak között. Az évszakokkal kapcsolatban később Szvámí Sivánanda: Practice of Ayurveda könyvében találtam nagyon precíz leírást.
Az évszakok
Ez a könyv ugyan az ájurvédáról szól, azonban az egyik fejezet a betegségek szempontjából leírja az évszakokat, egészen pontosan hatot. Az alábbiakban a saját tapasztalataimat osztom meg, illetve ebben a videóban egy rövid könyvtár-bemutatás után arról is beszélek, mit ír Gurudév az évszakokról a könyvében.
1. Száraz évszak: január-február
Nagyon száraz évszak, egy csepp eső sem esik, viszont nagyon hideg van. A talaj kopár, kiszárad. A teheneknek nem nagyon van mit legelniük.
Nappal sem melegszik fel a levegő, 10 fok körül van, akár süt a nap, akár nem. A helyiek ebéd után a napos helyeket keresik és ott pihennek. Nagyon hamar lemegy a nap itt a hegyek között, már 3 órakor, és ahogy elbújik, a levegő még hűvősebb lesz. Érdemes nap közben kint lenni, naplemente után pedig a szobában. Persze a szoba is hideg, fűtés pedig nincs, a nap meleg tud emelni nap közben rajta néhány fokot, aztán estére teljesen visszahűl. Éjszaka még a hálózsák sem elég, de szerencsére nagyon meleg, vastag takarót lehet kérni az irodában.
2. Tavasz: március-április
Ez egy változékony időszak, és a változékonyság abból fakad, hogy a nap egyre több ideig süt, hosszabbodnak a nappalok és a levegő olyan tiszta, hogy a napsugár szinte éget, főleg áprilisban. Ha süt a nap, a levegő hőmérséklete akár 20 fok fölé is mehet, de mivel a talaj még nagyon hideg, éjszakára jelentősen csökken a hőmérséklet, akár 10-15 fokot is. Márciusban még rajtunk volt egy darabig a télikabát.
Viszont ekkor már előfordul tavaszi esőzés is, főként esténként, amikor a nappali meleg után a levegő páratartalma kicsapódik.
3. Nyár: május-június
Ez egy tipikusan száraz és meleg időszak, a legmelegebb. A talaj is már teljesen átmelegedett, a nap folyamatosan süt. Sok esély nincs, hogy éjszaka leessen a hőmérséklet, így kiegyenlítetten meleg van. Az épület is átmelegszik teljesen, nappal már a helyiek a téli időszakkal ellentétben az árnyékot keresik és a nap elől bújnak el ebéd után. A nap sokáig fent van.
4. Monszun: július-augusztus
Hivatalosan pár fokkal mérsékeltebb meleg van, mint a száraz nyári időszakban, azonban idén ez kicsit másképp alakult. Extrém meleg van most is, és ehhez 100% páratartalom, valamint a monszunra jellemző napi özönvízszerű esőzések is társulnak. Vannak időszakok, amikor a hőmérséklet 20-25 fok közé visszahűl, de a folyamatos pára miatt ez is rendkívül izzasztó.
Jelenleg monszunidőszak van. A táj ilyenkor nagyon változékony, és csodálatosan szép, ahogy a felhők minden nap máshogy borítják be a környező hegyeket.
5. Ősz: szeptember-október
Elmaradnak a napi esőzések, inkább szárazság van, mint eső. Porosabb, egészségtelenebb a levegő, de itt a Himalájában ez kevésbé érezhető, mint például Rishikeshben. Elkezdenek az éjszakák hűvösebbek lenni, a nap pedig egyre hamarabb nyugszik. A talaj is szép lassan elkezd visszahűlni.
6. Tél: november-december
Beköszönt a hideg, száraz időszak. Eső már nincs, csak elvétve. Elapadnak a monszun alatt megeredt források, a táj kopárrá változik. Éjjel már nagyon hideg van és nappal is csak napsütéskor nem fázik az ember. Előkerülnek a nagykabátok, éjszaka pedig a hálózsákok, három réteg pizsoma és a sapka. Az épület nagyon hideg lesz, a földön ülni már szinte lehetetlen.
A Gangesz monszun idején
A Gangesz is hatalmas változáson esett át tavaly október óta. Amikor megérkeztem, gyönyörű tengerkék színe volt és a kis medrében viszonylag békésen csordogált. Akkor még azt gondoltam, hihetetlen erős a sodrása, de nem számítottam rá, hogy mi történik, ha megárad.
Egészen tavasz végéig volt ilyen méretű, hol kicsit nagyobb, hol kisebb, de végig a pici mederben maradt. Aztán beköszöntött az esős évszak és a kép hirtelen megváltozott. Először megemelkedett egy picit és a vize teljesen barnává vált a folyami hordaléktól. Majd egyik reggel döbbenten konstatáltam a szobaablakból, hogy kilépett a mederből. Azok közé a sziklák közé is befolyt, ahol meditálni szoktunk. De ez semmi. Ezek a sziklák, kövek jelenleg ki sem látszanak. A teljes sziklás medret betölti, és bár annyira nem emelkedett meg, hogy elöntse a partját is, de gondolhatjátok, mennyi víz lehet most benne, ha Gangótriban magával vitte az ásramot.
Azt mondják, a monszun befejeztével, azaz augusztus közepe felé elkezd majd visszahúzódni és szép lassan lenyugszik megint. De őszintén szólva ezt most el sem tudom képzelni.
