Bhakti jóga
az odaadás jógája
A jóga legfőbb célja egy olyan szintű fókuszáltság elérése, mely segítségével a testtudat és a gondolatok megszűnnek és egyesülünk valódi önvalónkkal. Ezt azonban számtalan módszerrel tudjuk segíteni és többféleképpen el tudjuk érni. Egészen pontosan négy fő útja, ösvénye van a jógának, melyek mind ugyanoda vezetnek, csak más eszközök állnak a rendelkezésünkre a cél eléréséhez. Most a bhakti jóga ösvényével ismerkedjünk meg.
Mit jelent a bhakti jóga?
A bhakti szó jelentése: hit, szeretet, odaadás, imádat. Tehát ez az ösvény a tiszta szeretet jógája. Itt nem cél az érzelmek megregulázása, ellenkezőleg, az érzelmeket használja a cél elérése érdekében. A pozitív érzéseket a személyes istenségek felé irányítjuk. Bárki követheti ezt az ösvényt vallástól, világnézettől függetlenül. Hiszen a kinyilvánított szeretet egyforma, és a végcél is az.
A bhakti jóga célja
A bhakti jóga fő célja, hogy elérjük at teljes odaadást, azaz az ego teljesen megszűnik, minden cselekedetünket, szavunkat, gondolatunkat a legfőbb hatalomnak ajánljuk fel és mindent az ő kedvére cselekszünk, önös érdek nélkül.
A bhakti jóga eszközei
Legfőbb eszközök az éneklés, az imádság, a különböző vallási szertartások, mint például a púdzsá, illetve a szentekről szóló történetek olvasása, hallgatása.
Vallásnak hangzik, de valójában magában foglal minden vallást. Hiszen minden eszköz megtalálható a legtöbb vallásban a világon. A bhakti jóga az önátadás tökéletes útja. Ráadásul jelenleg a kali-jugában, azaz vaskorban élünk, amelyről azt kell tudni, hogy a négy korszak (arany, ezüst, bronz, vas) közül az utolsó és a legnehezebb. Ebben az embert próbáló korban pedig a legkönnyebb útja az Önvaló elérésének a bhakti jóga.
Dnyána jóga
a tudás jógája
A dnyána, vagyis tudás jógája a legnehezebb út a jóga négy ösvénye között, mert komolyabb értelmi felkészültségre van hozzá szükség. A dnyána jógí feladata összetett: tanulmányoznia kell a védánta szentírásait, azokon elmélkednie kell és a véges értelmével meg kell próbálnia megérteni őket, majd ezeket meg is kell tapasztalnia.
A dnyána jóga lényege
Ahhoz, hogy valaki a szentírásokat értelmezze, el kell érni, hogy szenvedélytelenül, érzelmektől megszabadulva tanulmányozza azokat, jártasnak kell lennie a többi tudományban is, valamint tudnia kell különbséget tenni valós és valótlan között. Ha minden valótlant sikerül elengednie, eléri a valóst, azaz az Önvalót, a megvilágosodást.
A dnyána jóga veszélyei
A dnyána jóga veszélyes út, mivel a nagy tudás hatására az ember hajlamos a büszkeségre, ezzel az egóját növeli. Ennek ellensúlyozására a bhakti jóga a legalkalmasabb, vagyis a teljes önátadás, az ego feladása.
Karma jóga
az önzetlen szolgálat jógája
A karma jóga önzetlen szolgálatot jelent, vagyis úgy cselekszünk, hogy semmilyen önös célja nincsen, nem várunk érte cserébe jutalmat, dicséretet. A legkönnyebben gyakorolható ösvény ez. Az ego megsemmisítésének legjobb módja, hiszen a karma jógát gyakorolva azt tudatosítjuk magunkban, hogy minden cselekedetet Istennek felajánlva hajtunk végre.
Önzetlenség – éntelenség
Amikor egy cselekedet gyümölcséről lemondunk, a cselekedet abban a pillanatban önzetlenné válik. Úgy mondhatunk le erről a gyümölcsről, hogy például ha elmosogatunk, nem várjuk el, hogy a párunk, édesanyánk, lakótársunk stb. köszönetet mondjon érte, vagy kapjunk érte egy tábla csokit stb. Hanem azért végezzük el, mert ez a feladatunk. Nincs bennünk rossz érzés, hogy „már megint nekem kellett levinnem a szemetet” vagy „miért nekem kell átadnom a helyem a buszon, amikor vannak itt nálam fiatalabbak/férfiak stb”.
A cselekedetek felajánlása
Eleinte a karma jóga során előjöhetnek ezek a kellemetlen érzések, de ezt mind az ego sugallja. Ha ebben a pillanatban eldöntjük, hogy a cselekvést felajánljuk, akár Istennek, akár a bennünk és mindenkiben lakozó Önvalónak, máris visszaszorítjuk vele az egónkat.
Ok-okozat törvénye
Ha arra gondolunk, hogy minden cselekedet mindennel összefügg ebben a világban, ha az ok-okozat törvényét felismerjük, akkor is könnyen tűllendülhetünk az egóból fakadó rossz érzéseknek. Minden tettnek következménye van és egyetlen tett kihat több másikra. Így kapcsolódik minden össze a világban. Ezért minden cselekedetet úgy tekinthetünk, hogy része egy nagyobb történésnek, folyamatnak, ami pozitívan hathat akár az egész bolygóra.
A karma jóga bárhol és bármikor gyakorolható, ezért is az egyik legkönnyebb ösvény a megvilágosodás felé vezető úton. Ha az ego tökéletesen feloldódik, elérjük az Önvalót.
Rádzsa jóga
az elme feletti uralom jógája
A rádzsa jóga valójában az elme feletti uralom egy eszköze, célja a megvilágosodás elérése, azáltal, hogy az elmét egyhegyűvé teszi. A jógának a tudományos megközelítéséről van szó, azaz először elemzi az elmét, majd különböző technikákat alkalmaz annak megfékezésére.
A prána feletti uralom
Az elme feletti uralom egyben a prána, azaz az életenergia feletti uralmat is jelenti. Az életenergia áramlásának szabályozásával ugyanis az elmeműködés is befolyásolható.
Kifejezetten a pránával foglalkozik a kundaliní jóga, ami a rádzsa jóga egy alösvénye. A prána szabályozásával éri el az elme irányítását.
Egy másik alösvénye Patandzsali Jóga szútrák című művények segítségével közvetlenül az elmével foglalkozik.
Astanga jóga, vagyis a rádzsa jóga nyolc lépcsője
Az elme feletti teljes uralom, valamint a megvilágosodás felé vezető út nyolc lépcsőből áll. Ezek a következők:
- jama: társadalmi korlátozások
- nijama: erkölcsi szabályok
- ászana: stabil testhelyzet
- pránájáma: az életenergia szabályozása
- pratjáhára: érzékek visszavonása a külső tárgyakról
- dháraná: koncentráció
- dhjána: meditáció
- szamádhi: tudatfeletti állapot
A rádzsa jóga alcsoportjai:
- hatha jóga: kriják, ászanák, pránájáma, bandhák és mudrák
- mantra jóga: hang
- jantra jóga: geometriai ábrák
- náda jóga: zene
- laja jóga: belső hangok és fények