Aki jógázik és hallott már a jógikus táplálkozásról, tudja, hogy hagymát, fokhagymát nem fogyasztunk. Az ájurvédában ugyan megtalálhatjuk, de csak gyógyítás céljából, kúraszerűen.
A napi ételekből azért hagyjuk el, mert sem a hagyma, sem a fokhagyma nem szattvikus, azaz az elmére nincsenek nyugtató, jó hatással. Azonban mi, magyarok el sem tudjuk képzelni az ételek ízét hagyma nélkül. Még ha vegetáriánusok, vagy akár vegánok is vagyunk, mi lenne, ha a borsópörköltünk alapjában nem lenne pirított hagyma, vagy a spanyol avokádókrémben nem lenne fokhagyma? Ugye-ugye…
Ezeknek a helyettesítésére van egy, a Földközi-tenger környékéről, valamint a Közel-Keletről származó fűszer, az asafoetida.
Mi fán terem az asafoetida (hing)?
Nem fán terem. Becses latin nevén Ferulea assa-foetida, innen jött az asafoetida név. Magyar neve rendkívül sokatmondó, én legalábbis ebből jöttem rá, vajon miért ugrok ki az ablakon még az illatától is. Úgy csúfolják ugyanis, hogy undorkóró, ördöggyökér, büdösgyantagyökér.
Hogy néz ki és hogyan lesz belőle por?
Hivatalosan a zeller egy távoli rokona, egy ernyősvirágzatú, vastag karógyökérrel rendelkező növény, melyet Dél-Ázsiában és Indiában fűszerként termesztenek. A növénynek a gyantáját használják ételízesítésre, amely az úgynevezett aszatgyanta. A növény tejnedvét kifolyatják, megszárítják, ebből lesz a gyanta, majd ezt őrölik porrá, amiből az általunk ismert bézs színű por készül, a hing.
Mihez használható?
Ízben állítólag a fokhagymára emlékeztet – bevallom, én az ízlelésig el sem jutottam, számomra annyira büdös 🙂 -, viszont annyiban jobb annál, hogy nincs tamaszikus hatással az elmére, nem bántja a gyomrot és nincs fokhagymaszaga napokig annak, aki eszik belőle. Azonban mivel rendkívül erős mind illatban, mind ízben, nagyon kis mennyiségben használandó. Tehát tulajdonképpen a jógában a hagyma és fokhagyma helyettesítésére szolgál, míg Indiában egyszerűen csak egy helyi fűszernövény, amit sok ételben használnak.
Óvatosan a vásárlással!
Az asafoetida, vagy más néven hing nagyon megosztó fűszernövény. Olyan, mint a kömény: vagy nagyon szereti valaki, vagy nagyon utálja. Én, ahogy fentebb említettem, már az illatától rosszul vagyok – ahogy a köményétől is – ezért nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy annak idején a Shanti Jóga-szigeten megszimatolhattam, mert így tudom, hogy 1 km-es körzetben nem akarom látni többet. Ha van rá lehetőség, mindenki próbálja ki egyszer még vásárlás előtt, mivel nem egy olcsó fűszerről van szó, jobb, ha nem dob ki rá feleslegesen sok pénzt. De ha az illata és az első kóstolás után is pozitív a vélemény, bátran lehet használni, mert valóban nagyon jó alternatívája a hagymaféléknek.
Azonban még azt is érdemes tudni róla, hogy nem tartják szattvikus tápláléknak, így ha komolyan és szigorúan vesszük a jógikus táplálkozást, hagyjuk ki az étrendből.
Forrás és fotó: Wikipédia
