Először is tisztázzunk néhány fogalmat. A szádhana szanszkrit szó, gyakorlást jelent, vagyis jógagyakorlást. A jógagyakorlás viszont nem csupán az ászanázásból áll. Jógagyakorlás minden, amelynek célja az önvalóval való összekapcsolódás. Azaz jóga a karma jóga, a kírtanozás, a spirituális írások tanulmányozása, a légzőgyakorlatok, a meditáció, a mauna, a dzsapázás is. A szádhana napló mindezeknek a gyakorlásoknak az összefoglalására, kimutatására szolgál.
A szádhana napló formája
Az adatokból kifolyólag tehát gyakorlásunkról, azaz a szádhanáról vezetett napló nem egy olvasmányos teleregény, bár így is lehet vezetni, csak nem érdemes. Határozott célja az, hogy átlátható legyen a gyakorlásunk, és ezáltal tudjunk a gyenge pontokon javítani, tudjuk a gyakorlást optimalizálni. Ehhez átláthatónak kell lennie. Éppen ezért mestereink megalkottak nekünk többféle naplót is. Van 5 pontos, 12 pontos és 25 pontos is, attól függően, hogy milyen részletesen szeretnénk látni az eredményeket.
Melyik szádhana naplót válasszam?
Ha kezdők vagyunk, hamar összezavarodhatunk és belebonyolódhatunk a sok pontos naplóba, és egy idő után elfogy majd a naplóírási kedv. Ezért érdemes a lehető legegyszerűbb verzióval kezdeni. Az 5 pontos szádhana naplót úgy is hívják, hogy egyszerűsített napló, mivel a gyakorlást összességében kell vezetni, nem kell például részletezni, hogy a jógagyakorlásból mennyi idő telt ászanázással, légzőgyakorlatokkal, meditációval.
Ugyanakkor a bonyolultabb naplókat általában azok szokták vezetni, akik már hozzászoktak a rendszeres napi gyakorláshoz és már fontosnak tartják a fejlődésük érdekében, hogy részletesebben, lebontva lássák az egyes tevékenységeket. Ha valaki például úgy érzi, keveset foglalkozik a légzőgyakorlatokkal, egy részletesebb naplóban külön vezetheti ennek az időtartamát és így akár minimum limitet vagy elérendő célt is kitűzhet maga elé, és ellenőrizheti, hogy teljesült-e.
Nekem személy szerint a legfontosabb érték, amire oda kell figyelnem, az ászanázás. Azt ugyanis rendszeresen elhanyagolom a spirituális írások tanulmányozásáért cserébe. Mivel hozzám a tudás jógája áll legközelebb, azaz inkább a „ki vagyok én?” beállítottságú szádhanázó vagyok. Ez még nem is lenne baj, de mivel Sivánanda mester az integrál jógát tartja helyesnek (azaz válassz ki egy ösvényt, de mellette gyakorold a többit is), ezért rendszeresen oda kell figyelnem, hogy teljesítsem a minimálisat a hatha jógából is.
Milyen gyakran kell vezetni a naplót?
A válasz egyszerű: naponta. Sőt, aki megteheti, azonnal írhatja is a gyakorlást követően a naplóba az időtartamokat. Ugyanis ha aznap nem rögzítjük fel a gyakorlást, akkor másnap már nem fogunk pontosan visszaemlékezni, és ha csak hasraütésre írjuk be az adatokat, az már nem hiteles.
Milyen formában vezessem a szádhana naplót?
A forma mindegy, a lényeg, hogy könnyen hozzáférjünk, kényelmes legyen vezetni és legyen mindig szem előtt. Van, aki papír alapú naplót ír, egy füzetben vezeti. Van, aki táblázatokat nyomtat és lefűzi őket minden hónap végén. Van olyan is, aki digitálisan vezeti, táblázatkezelőben, vagy akár telefonról is elérhető módon, a felhőben.
Az én szádhana naplóm egy google táblázat, a felhőben vezetem, így bárhol, bármilyen eszközről hozzá tudok férni. Régebben egy cetlire írogattan, aztán bemásoltam egy hét elteltével, de rájöttem, hogy ez felesleges dupla munka, azóta csak néhány kattintás a telefonon és máris kitöltöttem, amit kellett.
Extrák strébereknek
Alapvetően magamra gondolok itt, de biztosan akad hasonló szemléletű maximalista, aki mindenféle kimutatást, grafikont is szeretne látni. Ez egy táblázatkezelőben könnyedén megoldható. Érdemes lineáris diagramokat használni, akár többet is, mert ha túl sok adatot akarunk egy diagramban megjeleníteni, könnyen összezavarodhatunk.
Talán a legkönnyebben vizualizálható érték a lefekvés és felkelés ideje, vagy az alvásidő egy lineáris grafikonon, vagy az egyes szádhana gyakorlatok egy tortadiagramban.
