Szvámí Prémánanda ásramja Uttarkashi egyik kis falvának szélén, Ganeshpurban található. Ez a hely már a Himalája hegyei között van, és itt rengeteg apró falu bújik meg a völgyekben és hegyoldalakban. Itt egészen más egy ásramélet, mint például Risikésben, utóbbi ugyanis kifejezetten zarándokok és szerzetesek pihenőhelye, miattuk jött létre és nőtt ekkorára. Itt a Himalájában azonban az ásram van a falvakért és nem fordítva. Itt a falvaknak van nagyobb szava és bizony nagyon is érzékelhető ez néhány kolostori szabályban.
Konyhaszabály
Az egyik számomra legfurcsább szabály az, hogy a konyhába csak férfiak léphetnek be, nők csak kizárólag engedéllyel. Próbáltam kideríteni, ez vajon miért van, de sajnos nem lettem okosabb.
Jelenleg két férfi van a konyhán, a szakács és a segítője, ők készítik elő, főzik és adják ki az ételt. Ezen kívül van két itt dolgozó falubéli hölgy, akik a csapátit és egyéb ételek alapjai készítik elő, közülük azonban csak egyvalaki léphet be a konyhába, de neki külön engedélye van erre.
Azonban történt egy érdekes esemény. Fontos indiai vendégek érkeztek a kolostorba késő este, előzetes bejelentés nélkül, így ekkor már nem volt ott a konyhai személyzet. Szvámídzsí ahogy tudomást szerzett az érkezésükről, rögtön kezébe vette az irányítást és nekiállt vacsorát készíteni a fáradt vendégeknek. 84 évesen azonban egyedül nem boldogult volna, így aki tudott, csatlakozott és segített. És ez volt az igazán különleges alkalom, Szvámídzsí ugyanis megengedte a nőknek is a konyhába való belépést. Természetesen egymást tapostuk, mindenki ott akart lenni 🙂
